A diákok nagy részét kirázza a hideg a verstantól. Pedig nem annyira bonyolult, csak az alapokat kell megérteni. Mutatom egyszerűen, gyorsan.
1. Az időmértékes verselés
Az időmértékes verselés fogalma
- A rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozás adja a verselést.
- Rövid szótag:
- ha a benne lévő magánhangzó rövid, és legfeljebb egy mássalhangzó követi.
- Hosszú szótag:
- ha a magánhangzó hosszú
- ha a magánhangzó rövid, és utána két vagy több mássalhangzó áll.
- Például:
— —| — UU| — —| — U U| — U U| — —
- Kérek tíz deka sonkát, és ugyanennyi szalámit.
- Áfás számla igényét kérjük előre jelezze!
2. Hexameter
- Az eposzok verselése hexameter: A hexameter hat verslábból áll, daktilusokból és spondeusokból. Az 5. versláb mindig daktilus, az utolsó általában spondeus szokott lenni, esetleg trocheus.
- Spondeusz: két hosszú – –
- daktilusz: – UU
- Példa:
— UU| — —| — —| — U U| — U U| — —
Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott
— —| — —| — —| — —| — U U| — —
s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját,
3. Disztichon
- Disztichon: az ókorban minden disztichonban írt verset elégiának neveztek, de ez az epigrammák versformája
- kétsoros: az első sor mindig hexameter, a második pentameter.
- A pentameter is hat verslábból áll, olyan, mint a hexameter, de a 3. és a 6. versláb csonka, egyetlen szótag. Az így keletkezett szünet (cezúra) két félsorra töri a sort.
- Például:
— —| — —| — —| — U U| — UU| — —
Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak:
— U U| — U U| — || —UU| — U U| —
Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.
Az epigrammák verselése általában disztichon.
pl: Kölcsey: Huszt – Bús düledékeiden Husztnak romvára megállék. / Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
